Ki az, aki még mindig rápillant a blogomra, holott lassan két éve nincs új bejegyzés? Fedd fel magad! Mérhetetlen tiszteletem övezzen életed folyamán, te, halott blog követője és mérhetetlen optimista, hátha vár itt téged valami új tartalom. Íme!

Autósmoziba menni!

A gyermeki öröm, ami elfog, miközben kiskanállal eszegetem a kisteleki juhtúrót, mintha nutella-t zabálnék. Legjobbnévnap!

Ma reggel egyszerűen nem tudtam elindulni otthonról. Amit normál esetben fél óra alatt csinálok meg, az most két és fél (!) óráig tartott. Wtf? Elindultam - visszafordultam az ajtóból, mert elfelejtettem valamit. Aztán megint elindultam, visszafordultam a lifttől, mert ismét elfelejtettem valamit. De ilyeneket: fogmosás, vitamint betenni, TÁSKA (???). Végül a Corvin-negyedtől fordultam vissza, amikor rájöttem, mégiscsak kell a széldzseki, mert fázom, annak ellenére, hogy szénné izzadtam a lakás előszobájában, ahol bármitől és mindentől függetlenül mindig meleg és állott levegő van. Persze a MoM parkhoz érve teljesen leizzadtam, mert mégiscsak sok volt a széldzseki, így most minden kolléga élvezheti a csúcsszuper hónaljszagot, amit árasztok. Bizonyos időjárásokhoz nem tudok felöltözni, ilyen például a nem napsütéses nyári nap. Bizonyos napokon semmi sem megy.

Kurvára egyedül vagyok.

Vagy nem is igazán vágyom arra, hogy valakivel együtt éljek?

Hopp! Megvan a baj egymondatos megfogalmazása! Félsiker!

"Nem tudom elhinni, hogy valamilyen lány is rám vágyna."

Nem arra, hogy velem legyen, hogy szeressem, hogy eltartsam, hanem RÁM. Na, ezt nem hiszem. Ezt a gondolatot kell kigyomlálni.

Remélem, leszek még szerelmes.

Olyan rég tettem ide zenét.

Nem tudom, miért, ....

de így vagyok az olvasással.

Még ősszel mondták nekem, hogy lehet, pont arra lenne szükségem, hogy szeressen valaki. Szerintem arra lenne szükségem, hogy szeretni tudjak valakit.

Shut up and work out hard.

Sometimes, words destroy everything I wish to say.

The only person who can really heal you, lift you up and love you forever is YOU.


via dasoloio

Ha párokat látok, nem azért esik rosszul, mert nekem nincs senkim, hanem egyenesen hazugságnak érzem az egészet. Problémáim vannak?

French the Llama: "amikor valami alapvetőről, a létezéshez szükségesről, szilárd alapról van szó, az nem a szerelem. Ami nem azt jelenti, hogy a szerelem nem fontos vagy nem kell az élethez, csak nem kéne építeni rá semmit..."

Nagyon. Nagyon. Jó.

Most azt írnám, sose legyél szerelmes. Aztán eszembe jut, hogy attól érzed, hogy élsz, hogyha fáj. Nem akarnám, hogy már ne fájjon semmi. Szóval nem tudom, mit javasoljak magamnak. A megfelelő emberbe legyek szerelmes? Ki a megfelelő? Mi a megfelelő? Szempont ez egyáltalán?

...szóval a boldogság keresése felé vezető úton ismét értékes tapasztalatokra tettem szert. Nem kellemes, de hasznos tapasztalatokra...

Ne felejtsük el, hogy az ember alapvetően ösztönlény.

Új cél.